A hegység vázát két, egymással csaknem párhuzamosan futó gerincvonulat képezi, melyeket középen egy 2,5 km hosszú gerinc kapcsol össze. Attól függően azonban, hogy melyik oldaláról közelítjük meg a hegységet, az más és más arcát mutatja az arrajárónak.

A lefektetett H betűre emlékeztető alakzatot keleten, a Stâna de râu felé vezető úton, a râu Bărbat vize mentén fedezhetjük fel a legkönnyebben: a Păpușa és a Custura csúcsok által lezárt mély völgyet a hegység északi gerincének lăncita, illetve a déli gerinc Custura-Gruniu nevű vonulata határolja. A hegység északi részére az egymással párhuzamosan futó, gleccserek által alakított, 4-6 km hosszú gerincek és völgyek a jellemzők. A gleccserek domborzatformáló hatásának legjobban kitett négy völgyet (ezek keletről nyugatra haladva a Galeșu, Valea rea, Pietrele, Stâ ni șoa ra) az azo nos nevű gerincek, valamint a lolaia gerinc határolják. Az említett öt északi gerinc csoportja keleten és nyugaton egyaránt egy-egy hatalmas csúcsban (keleten a Vârful Mare-ban, nyugaton pedig a Retyezát csúcsban) ér véget.

Az északi főgerinc nyugati részét szintén a jégkorszakok gleccserei alakították. Az északi vonulatoktól eltérően azonban itt csak 1-2 km hosszú gerinceket találunk, meredek, a törpefenyők és az erdők világába hirtelen lerohanó völgyekkel. A gerinc északi oldala a lolaia gerincnek a retyezát csúcstól délre eső részével együtt határolja az Akadémia Tudományos rezervátumát, amely a Retyezát csúcs és a Radesu Mare közötti völgyet foglalja magába.

A Retyezát-hegység központi része egy hatalmas, csupán délnyugati irányból, a Lăpușnicu Mare vize mentén nyitott amfiteátrumhoz hasonlítható. A Slăvei, judele, Bucura, Păpușa és Custura csúcsok láncolatának a közepén emelkedik a hegység legmagasabb csúcsa is, a 2509 méteres Peleaga.

A Peleaga csúcs hatalmas tömege kettőbe osztja az óriási völgykatlant: a Bucura-tó víztükre által uralt nyugati részre és az előbbinél valamivel kisebb, a Păpușa és a Peleaga csúcsok alatt meghúzódó keletire.

A hegység két legmagasabb csúcsa, a Pelága és a Păpuşa, meghaladja a 2500 métert. További négy csúcs emelkedik jóval 2400 m fölé (a retyezát, a Nagy-csúcs, a Kusztura és a Bukura), kettő 2400 m körüli (a zsudele, illetve a Szlevej-gerinc legmagasabb pontja), de az „alacsonyabb” csúcsok között is szép számmal találunk 2000 m felettieket.

A hegység déli részét alkotó Kis-Retyezátnak sem földtanilag, sem pedig keletkezését tekintve nincs köze a gleccserek alakította „Nagy” Retyezáthoz. A mészkőben és ezáltal karsztjelenségekben is gazdag vidék a 2025 méter magas Stănuleții Mari és az 1840 méteres Pleșa csúcsok közötti gerincen húzódik, legnagyobb magasságát a 2081 méteres Piule csúcson érve el.

Meg kell még említeni a Tulișa hegységet is, amely a râu Bărbat és a Nyugati-Zsil vize között, a Retyezát déli fõgerincének a meghosszabbításában található és legnagyobb magasságát a Tulișa csúcson, 1792 méteren éri el.

Retyezát Nemzeti Park

A Retyezát növény- és állatvilága egyaránt gazdag. A hegység számos olyan növényfaj otthona, amely kizárólag itt él (endemikus fajok). Az állatok közül pedig menedékre lelnek itt a máshol már megritkult zergék, de több nagyragadozó, ritka kisemlős (például denevérek) és ragadozómadár is. Nem csoda hát, hogy a retyezát tekintélyes része már több mint 80 éve részesül valamilyen fokú védettségben.

A hegység első természetvédelmi területét még 1927-ben, Nyárádi E. Gyula botanikus javaslatára hozták létre. Pár év elteltével, 1935-ben aztán egy másik botanikus, Alexandru Borza segítségével itt jött létre románia első nemzeti parkja. A terület kiemelkedő jelentőségét 1980 óta az UNESCO „Ember és Bioszféra” programjába való felvétel is bizonyítja. A retyezát 2004 óta a WWF álta létrehozott PAN Parks hálózatnak is része.

Látogatói szabályok

A park területén néhány alapvető szabályt be kell tartaniuk a látogatóknak:
– a jelzett turistautakról nem szabad letérni
– sátorozni csak az arra kijelölt helyeken engedélyezett
– tiltott a tűzrakás (főzéshez használjunk gázfőzőt)
– nem engedélyezett a tengerszemekben való fürdés (egyébként veszélyes is)
– tilos a növények és állatok gyűjtése, zavarása, elpusztítása (ez a viperákra is vonatkozik)
– kutyát csak pórázon szabad a park területére vinni (de ha lehet, inkább ne hozzuk magunkkal)
– a vészhelyzeteket kivéve tartózkodjunk mindenféle hangoskodástól
– gyalogösvényeken nem engedélyezett a kerékpáros közlekedés

A nemzeti park 2010 májusától újra szed belépőt! A csekély, mindössze 5 lejes díjból (14 év alatti gyerekeknek a park látogatása továbbra is ingyenes) a szemétszállítás költségeit szándékozzák finanszírozni.

A belépőt a nuksórai látogatóközpontban és a park bejáratainál (Cârnic, Pietre le, Gura Zlata, Râuşor, Buta-szoros) lehet megváltani, de a terepen járőröző természetőröknél is van erre lehetőség. A jegy a megváltástól számított 7 napig érvényes, ezen az időkereten belül többszöri belépésre is jogosít a park területére.

A belépő mellé környezetkímélő (lebomló) zacskót is kapunk, hogy a hegyen összegyűlt szemetünket (esetleg más által „ottfelejtettet” is) abban hozzuk le a park bejáratainál felállított konténerekhez.

Fontosabb sátorozó helyek

Pietrele turistaház mellett (Cabana Pietrele) 1480 m
Bukura-tó ( lacul Bucura) 2050 m
Pelága-rét (Poiana Pelegii) 1620 m
Zenóga-tó (lacul zănoaga) 2000 m
Stâna din râu 1637 m
Buta-völgyi sátorozóhely 1625 m

Helyszín
GPS koordinátái
é. sz. 45° 22′, k. h. 22° 52′
Terület
900 km2
Hely
Hunyad megye - Románia
Legmagasabb
Pelága-csúcs (2509 m)
Fizikai nehézség