-
Alap hegymászó képzést tartunk a hétvégén a Bâlea-tónál! Indulás 5.30 kor Szentegyházáról, hazatérés este. Költségek: 80 Ron a kabinos felvonó, plusz az üzemanyag költsége (Ajánlott a túraléc vagy síléc is, mert akkor a kabin fele lelehet csúszni). Szükséges felszerelés: A Fogarasi-havasok a kárpáti hegységív leghosszabb alpesi jellegű vonulata. A hatalmas sáncszerű hegységet méltán illeti meg az Erdélyi Alpok elnevezés. A csúcsmagasság 50 km-en keresztül 2000 m felett van. Itt található Románia 3 legmagasabb csúcsa is, amelyek meghaladják a 2500 méteres magasságot is. 1975-ben épült meg az a Transfogarasi út, amely a Balea-tó mellett, 2040 m magasságban fúrt alagúton keresztül köti össze a Fogarasi-havasok vonulatának két oldalát. Ez az út 1500 m magasságkülönbséget küzd le 35 km-es nyomvonalon úgy, hogy közben a kezdőponttól az alagútig légvonalban nincs 15 km. Az út 90 km hosszú, összesen 578 hídja és viaduktja van. 2042 m magasságig vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. A Bilea-tó (románul: Bâlea) a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme 2034 m magasságban. Felülete 46 508 m2, legnagyobb mélysége 11 m. A nagy turistaforgalom és a közeli menedékházak szennyvize miatt a tó egy ideje már teljesen elszennyeződött.
Read more -
A Bucsecs-hegység Erdély délkeleti határán helyezkedik el, legmagasabb pontja 2506 m magas Omu-csúcs. A keleti vonulat magasabb szintjén található a Bucsecs-fennsík, talán ez a leglátogatottabb része az egész hegységnek. Sinaia-ról és Buşten-ból is kilehet jutni felvonóval. A Transbucegi nevezetű út, ami a Szfinx-nél ér véget, régebb is létezett, mint erdei út, 2010-ben kezdték felújítani, aszfaltozni. Egy 20 km hosszú útról van szó, ebből 17 aszfaltozott. Sinaia-ról kell követni a Tărgovişte-re vezető utat, majd a Cota 1000 menedékház előtt kell letérni róla. Csak találgatni lehetett hogy merre is kell menni, de követve “amerre többen járnak” irányt meglehet találni a jó utat. Az út kezdetén már van egy tiltó tábla, hogy ide nem lehet behajtani, de mindenki nyugodtan közlekedik rajta. Vannak helyek, főleg az első részeken ahol bizony az út széle már leszakadt a szakadékba, szalagkorlát sehol, esetleg néhány lécre kötött színes műanyagszalag jelzi, hogy veszélyes helyen jár az ember. Néhol nagyon keskeny az úttest, két autó csak szűkösen fér el egymás mellett, de tapasztalatunk szerint, mindenki vigyázva közlekedett, nem voltak problémák. Téli viszonyokban, vagy akár nagyobb eső esetén is azért nem tanácsos itt járni. Ezek ellenére egy nagyon szép útról van szó, lélegzetelállító panorámával, kár lett volna kihagyni. Egészen a Piatra […]
Read more -
Az Egyeskőre vezető jelzett turistaútvonalak közül a rövidebbek Balánbányáról indulnak. A város megközelítése autóval a legkényelmesebb, anélkül is megoldható. Közvetlenül a központból indul a kék sávval jelzett út, a város északi végéből pedig a piros háromszög jelzésű úton juthatunk fel a sziklatornyok tövében nemrég teljesen újjáépült menedékházig. Kevésbé kényelmes, de sokkal romantikusabb akár Gyimes, akár a Gyilkos-tó felől indulva a Hagymás-hegység főgerincén végigfutó turistajelzést gyalog követve, hátizsákos vándorként érkezni. Ez a megközelítési mód több időt és energiát igényel, cserébe viszont az élmény is arányosan mélyebb lesz. Amennyiben ilyen hosszú túrát nem tudunk vállalni, kárpótlásul az Egyeskőtől aránylag rövid úton felkereshetjük a főgerinc két szomszédos magaslatát, a Nagy-Hagymást és a Öcsém-tetőt. Ne legyen rá szükség, de azért a biztonság kedvéért érdemes megjegyezni milyen telefonszámokat hívhatunk baj esetén: – 0725-826668 (0-SALVAMONT) | a hegyimentő szolgálat központi diszpécsere – 112 | általános segélyhívó Az Egyeskő könnyen mászható, és a kilátás róla megfizethetetlen. Útvonal Hossz Szintkülönbség Időtartam Balánbánya – Kovács-patak 4,5 km 640 m ~2 óra Balánbánya – Szép-patak 3 km 640 m ~1,5 óra Hogy mi az az Ördögmalom? Erről van egy jó kis székely mese: Réges rég, a Nagy-Hagymás alatt élt Bacóné. Egyedül volt, nem volt aki segítsen neki. Vegyen ördögöt, mondta […]
Read more -
A sziklafal biztonságos meghódítását elősegítő, a sziklához rögzített acélsodrony mentén kétszáz métert lehet mászni 173 méter szintkülönbséget leküzdve az 1344 méter magas Kis Cohárd csúcsáig. A mászók jutalma, hogy a tetőn két sziklacsúcs között kifeszített kötélhídon haladhatnak át egy 160 méter mély szakadék fölött. Az egész úton lélegzetelállító látványban gyönyörködhetnek. A Gyilkos-tótól húsz-harminc perces kapaszkodással lehet eljutni a vasalt út aljáig, a mászás pedig jó időben mintegy ötven percig tart. A pályát C/D nehézségi fokúra minősítették a legkönnyebb A-tól a legnehezebb F-ig terjedő skálán. Olyan túrázóknak ajánlják, akik jó erőnléti állapotban vannak és nem félnek a magasságtól.
Read more -
A hegység vázát két, egymással csaknem párhuzamosan futó gerincvonulat képezi, melyeket középen egy 2,5 km hosszú gerinc kapcsol össze. Attól függően azonban, hogy melyik oldaláról közelítjük meg a hegységet, az más és más arcát mutatja az arrajárónak. A lefektetett H betűre emlékeztető alakzatot keleten, a Stâna de râu felé vezető úton, a râu Bărbat vize mentén fedezhetjük fel a legkönnyebben: a Păpușa és a Custura csúcsok által lezárt mély völgyet a hegység északi gerincének lăncita, illetve a déli gerinc Custura-Gruniu nevű vonulata határolja. A hegység északi részére az egymással párhuzamosan futó, gleccserek által alakított, 4-6 km hosszú gerincek és völgyek a jellemzők. A gleccserek domborzatformáló hatásának legjobban kitett négy völgyet (ezek keletről nyugatra haladva a Galeșu, Valea rea, Pietrele, Stâ ni șoa ra) az azo nos nevű gerincek, valamint a lolaia gerinc határolják. Az említett öt északi gerinc csoportja keleten és nyugaton egyaránt egy-egy hatalmas csúcsban (keleten a Vârful Mare-ban, nyugaton pedig a Retyezát csúcsban) ér véget. Az északi főgerinc nyugati részét szintén a jégkorszakok gleccserei alakították. Az északi vonulatoktól eltérően azonban itt csak 1-2 km hosszú gerinceket találunk, meredek, a törpefenyők és az erdők világába hirtelen lerohanó völgyekkel. A gerinc északi oldala a lolaia gerincnek a retyezát csúcstól délre […]
Read more -
Az Oltár-kő(1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Az Oltár-kő a környék legismertebb sziklaalakzata, az égnek emelkedő karcsú torony még a gépkocsival átrobogók figyelmét is felkelti. Taraja ÉNy-DK irányú keskeny, ún. “fűrészfog-gerinc”, melyet mély csorba két csúcsra tagol: az Északi-csúcs 1156 m magas, a Déli-csúcs 1154 m. A műút felől egyik csúcs sem látszik, csupán a Déli-csúcsnál 14 méterrel alacsonyabban elterülő hatalmas Terasz pereme. Az Oltár-kő nyugati oldalán a két csúcs és a Terasz esésvonalában három pillér domborodik ki. A Terasz pereme alatt a műút felé néz a Délkeleti-fal, itt húzódik a Rekviem-mászóút. A falat jobbról a Délkeleti-pillér határolja (felső szakaszát érinti a Keleti-gerinc elnevezésű mászóút), balról pedig a Délnyugati-pillér (felső harmadára a Hegyivadászok útja ér ki). A Déli-csúcs vonalában kidomborodó Középső-torony mindeddig érintetlen a sziklamászóktól. Ezt a tornyot mély bevágás határolja el a Terasz tornyától, a Petriu-repedés. Az Északi-csúcsra két úton is fel lehet jutni. Az Északnyugati-pillér mászóútja kevés eltéréssel követi a pillér élét, a torony átellenes oldalán pedig, az Északkeleti-pillértől balra halad a Honvédek útja. Az Oltár-kő keleti oldalán nem […]
Read more -
A görög mitológia szerint az istenek a Kazbek-hegyhez láncolták Prométheuszt, amiért ellopta a tüzet az embereknek. A Kazbek egy 5047m magas vulkán. Grúzia harmadik, a Kaukázus hatodik legmagasabb csúcsa. Normál útja nem tartozik a technikás mászások közé. Gleccserei viszonylag lankásak, de annál hasadékosabbak, időjárása pedig kimondottan szeles és cudar tud lenni. Egyszóval szerencse kell, hogy az ember ideális időben érkezzen.
Read more -
Brassótól 16 km-re, a Nagykőhavas természeti ritkaságának számít a Hétlétra-vízesés. Vadregényes sziklaszoroson, patak és vízesés fölött vezető pallók és a szintkülönbségek között létrák. A 948 méter tengerszint feletti magasságban lévő, 160 méter hosszú és 58 méter szintkülönbségű mészkőszurdok között vezet fel a palló és a hét létra, melyek közül a legkisebbek 2,5, a leghosszabb pedig 15 méter magas. A 160 méter hosszú mészkőszurdok a Sipoly-patak mentén alakult ki, amely utat tört a meredek peremi gerincen. Minden vízlépcsőt kisebb-nagyobb vízesések kötnek össze, ezek magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A szoros nevét a látogathatóság megkönnyítésére felszerelt létrákról kapta, ezek segítségével teljes hosszában bejárható.
Read more -
A svájci-olasz határon található Matternhorn-t a források kezdetben „Mont Cervino”-ként, majd mintegy 50 év elteltével „Mont Silvino” néven is emlegették. A Matterhorn nevet 1681-ben jegyezték fel először, és a térképeken ma már ezen a néven találjuk meg, igaz, a legtöbb kartográfián a „Mont Cervino” is olvasható. Különleges piramisformája és az első megmászása körüli dráma miatt a Matterhorn a világ egyik legismertebb hegycsúcsa. Ezen a – hegymászókörökben igen népszerű – megmérettetésen intenzív mászás vár egy meredek és havas sziklagerincen. A csúcstámadás napján több mint 6 óra felfelé kapaszkodás a téma, miközben alattad közel 70 fokban szakad le a sziklafal, ezer méteres mélységbe. A magasság, kitettség, a technikai kihívás és fizikai erőfeszítés miatt némi hegymászótapasztalat szükséges ezen a túrán, ezért ha még nem volt dolgod alpesi utakkal.
Read more -
A Monte Rosa-csoport az Alpok legmagasabb térszínű vidéke, ahol egymást érik a 4000 méternél magasabb csúcsok. 1 nap – Balaton A túra Erdély szívéből indul, mivel a társaság szervezőkedvű tagjai itt élnek. Első napi uticél a Balaton partját elérni, kb 780 km. Itt sátorban (ingyen) éjszakázunk. 2. nap: Alagna Valsesia (1110 m) Reggel indulsz, kora este érkezel Alagna Valsesia városába, a kemping festői környezetében fogod tölteni az éjszakát. Előtte azonban közös sétára indultok csapattársaiddal és túravezetőddel, és megcsodáljátok Alagna Valsesia középkori főterét. 3 nap – Gnifetti menedékház (3647 m) Miután kipihentük magunkat összepakolunk, és felszerelésünkkel elindulunk a felvonó felé. A felvonónk 1212 méterről indul és több mint 2000 méter szintet megtéve, a Pianalunga (2046 m) és a Passo Salati (2971 m) állomások érintésével érkezik a Punta Indren 3275 méteren található végállomásig. Innen már gyalogosan folytatod utad – a gyalogösvény a sziklás gerincen kanyarog fel a Punta Indrenig. Az azonos nevű gleccseren még három órás, klettersteiges felszökésekkel tarkított kapaszkodás vár rád a Gnifetti-menedékházig, amely a következő négy napban az otthonod lesz. A 3600 méteres magasság megviselheti a szervezetet, így az első éjszakán a társaság érzékenyebb tagjai némi fejfájásra számíthatnak, másnap azonban a mozgás mindenkit helyrehoz. Szintemelkedés: felvonóval: 2063 m, gyalog: 351 […]
Read more -
1 nap – Balaton A túra Erdély szívéből indul, mivel a társaság szervezőkedvű tagjai itt élnek. Első napi uticél a Balaton partját elérni, kb 780 km. Itt sátorban (ingyen) éjszakázunk. 2 nap – Chamonix Kora hajnalban indulunk tovább egészen a Chamonix-ig, 1100 km, amely méltán kapta a hegymászás szülőfaluja megnevezést. Innen indultak ugyanis az első Mont Blanc meghódítói, a 4810 méteres csúcs meghódítására. Itt lehet kempingezni, felkészülni a következő napok megpróbáltatásaira, vagy a bevállalósabbak a vadkempinget is bevállalhatják (ami egyébként tilos) költséghatékonyabb meggondolásból. 3 nap – Tete Rousse menedékház (3167 m) A harmadik nap kezdődik a mászás. Reggel autóval átmegyünk Le Fayet településre, ahonnan fogaskerekü vasúton közelítjük meg a hegyet, mely 2380 magasra visz. Innen kapaszkodunk fel 3200 méterre. 3000 méteren belépünk az örök hó birodalmába, ahonnan kezdődően nem létezik a természetben a víz folyékony hamazállapotban, csak a termoszokban. A víz szükségletünket olvasztott hóból oldhatjuk meg, napi 2-3 liter személyenként. 3200 méteren ugyan van menedékáz (Tete Rousse – 3167m ), ahol vizet lehet vásárolni, csak megkérik az árát (1,5 liter kb. 5 euró). Itt aludni is lehet, de a már említett és még sokat olvasható költséghatékony megoldást részesítjük előnyben (spórlás), mi a magunkkal hozott sátorban töltjük az éjszakát. 4 nap […]
Read more